2013. november 27., szerda

ÍME A MESE
Hogy mi passzol leginkább a mézes gyógyteához és a köhögéshez? Természetesen Mikkamakka, Vacskamati, Aromo, Ló Szerafin, Dömdödöm, Szörnyeteg Lajos és Bruckner Szigfrid történetei. Gyógyítanak és energizálnak.

Lázár Ervin meséi nélkül félkarú óriás lenne a magyar mese(b)irodalom. Ha nem magasodna gránit „emlékkű” a betömött és kitört fog tiszteletére, ha nem szavalná büszkén az „Apám tyúkját” a kiérdemesült cirkuszi oroszlán, ha Vacskamati nem lehetne bárányfelhő-bodorítóként és befőttárusként is a világ „nagy, egyetemes, világméretű” csalója, Aromo pedig csak egy „egyetemetlen, világméretetlen mezei nyúl”, ha nem találnák meg mindig minden helyzetben egymással a közös nevezőt, és Dömdödöm nem beszélne mindig ilyen különös, bárki számára könnyen értelmezhető egyetemes embernyelven − nem volna kerek a világ. 


Íme a bizonyíték, hogy a mese minden idők legértékesebb gyermektápláléka, s ellentétben a csokoládéval, nem rontja a fogakat, (vagyis nem kell miatta Aromoval dr. Zirzurrhoz zarándokolni) és ami a legfontosabb − hogy mindig egyformán jóízű és sohasem fogy el! 

A képek forrása: 
www.enportal.hu, mek.oszk.hu 
Rajz: Kolozsvári Károly

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése